Történet

A jogelőd intézmény

1960-1969.

Zalaegerszegen 1960-ban kezdődött el a középfokú építőipari szakképzés a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Az 1961. évi III. törvény által létrehozott új intézménytípusban, a szakmunkásképzési célú szakközépiskolában kőműves, valamint víz- és gázvezeték-szerelő szakmában indult meg az oktatás.

1969-1970.

A város és az építőipar fejlődése szükségessé tette egy új, önálló iskola indítását Építőipari Szakközépiskola néven. Új típusú, technikumi modellű osztályokat indítottunk a régiek mellett, amelyeket a jogelőd intézménytől örököltünk. A Göcseji útról a vajgyár mögé alig kiépített úton kanyarogva, balkéz felől, a kukoricaföldön felépült az iskola. Az épület műszaki átadása késett, a tanévet csak szeptember 3-án lehetett elkezdeni. A szakaszos átadásnak köszönhetően szeptember közepén indult a konyha, a tanműhelyeket és az öltözőket október elején vehették birtokba a tanulók. A létesítmény teljes átadására október végén került sor.

A tornaterem átadására csak 1970 januárjában került sor, akkor a város legnagyobb ilyen létesítménye volt. Méretei lehetővé tették, hogy NB-s kosárlabda és röplabda mérkőzéseket tarthassanak. Öltözők, fürdők és egy testnevelő tanári szoba alkották Borosnyai Sándor birodalmát. Az iskola sportudvart is kapott: egy kézilabdapályát körben futópályával, dobó- és ugróhelyekkel, kosárlabdapályát.

A személyi feltételek is hiányosak voltak. Fazekas Gábor igazgatónak nem volt műszaki igazgatóhelyettese, a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat Csonka Bélát bízta meg ideiglenesen a feladattal. A három szakterületnek (magasépítő, épületgépész, erősáramú) egy műhelyfőnöke volt: Gerencsér Ferenc. A 18 fős tantestület szakoktatói gárdájának megalapozásában is segített az építőipari vállalat. A szakmai tárgyakat oktató törzstag nevelők közül öten azonban még nem rendelkeztek pedagógiai képesítéssel. Az óraadó mérnökök, tanárok más intézményekből kerültek ki.

11 tanulócsoporttal, 300 diákkal indult az első tanév.

1970-71.

Az iskola fő céljai teljesültek, sikeres volt a beiskolázás – a 100 %-os túljelentkezés miatt felvételi vizsgát kellett tartani. A felvett tanulók jelentős része építőipari dolgozók rátermett gyerekeiből került ki. Adottak voltak a szaktantermi rendszerű oktatásra való áttérés alapvető feltételei.

Az iskola szerződést kötött a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalattal, azzal a céllal, hogy a tanulók termékeit (kéményajtókat, szegélylapokat, villámhárító betontuskókat, csőbilincseket, tűzcsapszekrényt) a cégnek értékesítsék.

Első alkalommal rendezték meg az építők napját az intézményben versenyekkel, túrával, az iskola mindennapjait reprezentáló kiállítással. Ez alkalommal ÉSZI címmel újság is készült, valamint egy tízperces dokumentumfilm: Magunkról.

1971-1972.

Megkezdődött az udvari raktárépület építése, melyben laborhelyiségeket is kialakítottak. A tantestület személyi összetétele lehetővé tette, hogy munkaközösségek jöjjenek létre, amelyekben együtt tevékenykedtek a szakmai elméleti és gyakorlati tanárok.

Megindult a levelező oktatás 4 osztályban. Az iskolát technikus minősítésre jelölték ki. Élénk volt a közösségi élet is: az intézményben fotó-, rajz- és építész szakkör működött, munkáikból kiállítás nyílt.

1972-1974.

Az intézmény a tanév második felében nagyszabású ünnepségsorozat keretében vette fel a Dimitrov nevet. Ezen a bolgár nagykövet vezette delegáció is részt vett. A bolgár vendégek ajándékot is hoztak magukkal: a kommunista államférfi mellszobrát, melyet a belső udvaron avattak fel Bulgária felszabadulásának harmincadik, Dimitrov halálának 25. évfordulója emlékére.

A továbbtanulásra jelentkezők 70 %-át vették fel felsőfokú intézményekbe. Az iskola megfelelt a szakközépiskola kettős céljának: a szakképzésnek és a szakirányú továbbtanulásnak.

1974-1975.

Az iskola sajátosságai közé sorolható a felnőttoktatás felfutása. A levelező hallgatók létszáma ebben a tanévben nagyobb lett, mint a nappali tagozaté. Először volt érettségi levelező tagozaton, 5 osztályban. 1975 februárjában szervezték meg az első technikus minősítő vizsgát.

1975-1976.

Az Alkotó Ifjúság Országos Kiállításának nagydíj kategóriájában ezüstérmesek lettek az iskola tanulói „Az ország villamosenergia-rendszere” című tablójukkal. Felújították a tornaterem padlóját, a sportpályát. A termelési gyakorlatokat Zalaegerszegen kívül még 5 munkahelyen szervezte meg az intézmény.

1976-1977.

Az építész szakos tanulók gyakorlati foglalkozásaikon az új landorhegyi iskola építésében segédkeztek. Az iskola visszakapta a környező építkezések miatt használt udvarrészt, nyolcvan fát ültettek el a területen.

A középfokú iskolák országos bajnokságában a Z. Dimitrov röplabdacsapata 3. lett.

1978-1979.

Befejeződött a kazánház rekonstrukciója.

1979-1980.

Afrikából, Algériából egy osztálynyi ösztöndíjas diákot szervezett a budapesti TESCO, és iskolánkba küldte őket tanulni. Az épületgépészeti és épületvillamossági szakon 22-en kezdték el ötéves tanulmányaikat. Az első évben nyelvi előkészítés folyt. Az osztályfőnök és a képzésért felelős vezetőtanár Balogh Zoltán lett.

1980-1981.

Az országos bevezetés előtt egy évvel, a minisztérium engedélyével kipróbálhatta az iskola az ötnapos munkahetet. A villamosítás korszerűsítését már saját erőből oldotta meg az intézmény. Befejeződött a fűtőtestek cseréje. Az épületgépész műhelyt saját kivitelezésben emeletráépítéssel bővítették.

Csőre Ernő országos középiskolai bajnokságot nyert atlétikában (800 méteres futásban).

1981-1982.

Az intézmény kiemelkedő eredményeket ért el országos versenyeken: I. helyezés matematikából és fizikából, az OSZTV-n az erősáramú szakmacsoportban I. és III. helyezés. Csőre Ernő a középfokú oktatási intézmények országos atlétikai bajnokságán magabiztosan védte meg bajnoki címét (edzője Csarankó László testnevelő tanár volt).

1982-1983.

A tanév sok-sok feladatából érdemes kiemelni az őszi mezőgazdasági munkákat, valamint az OSZTV magasépítési döntőjének színvonalas lebonyolítását.

1983-1984.

Az oktatásban a felzárkóztató tevékenység és a tehetséggondozás volt a fő feladat. Kiemelkedő teljesítmény volt az OSZTV-n magasépítő szakon elért II. helyezés. Az iskolában rendezték meg a Szakma Kiváló Tanulója verseny épületvillamossági országos döntőjét.

1984-1985.

A tanév fő feladatai: a felnőttoktatás kibővítése 3 új területtel (egyéves technikusképzés, villamosenergia-ipari szak, az algériaiak technikusminősítése). Az algériai diákok közül 19-en lettek technikusok, így ért véget öt év után magyarországi kalandjuk.

Kiemelkedő eredmény volt Boronyák Péter OKTV első helye matematikából.

1985-1986.

Bevezették az A – B hetes munkarendet. Megkezdődött a technikusképzést bevezető műszaki szakközépiskolás oktatás.

Az iskola szervezte meg és bonyolította le az OSZTV épületgépészeti döntőjét. A tanév kiemelkedő eredménye Molnár Gábor épületgépészeti tanuló II. helye az OSZTV-n.

1986-1987.

Négy csoportnak külföldi gyakorlatot szervezett az iskola.

Önerőből végzett fejlesztések: új számítógépek beszerzése, saját készítésű asztalok, a gázfűtés bevezetése az udvari épületbe, villamossági komplex szerelőfalak kialakítása, az épületbővítés előkészítése.

1987-1988.

Az iskolaépület 5 tanteremmel bővült emeletráépítéssel a főépületet és a tornatermet összekötő öltözők fölött. Saját erőből alakítottak ki 4 kis nyelvi termet.

Kovács Gyula tanuló másodszor lett az OKTV matematika országos döntőjének első helyezettje (felkészítő tanára Gyurkó Kálmán volt). A diákolimpia országos döntőjében aranyérmes lett az iskola fiú kosárlabdacsapata – edző-testnevelő Farkas Sándor.

1988-1989.

Ebben a tanévben érettségiztek először a műszaki szakközépiskolai osztályok. A fizika tantárgy kötelező érettségi és felvételi tárgy lett. Új fizika szaktantermet alakított ki az iskola, megkapta a kísérletekhez szükséges lézert. Korszerű fénymásolót vásároltak.

Először tartottak az intézményben műszaki - szakmai napot. A zalai építőipari vállalatok tevékenységét bemutató kiállítás, előadások, az osztályok közötti elméleti és gyakorlati ismereteket érintő verseny szerepelt a programokban.

1989-1990.

Jelentős szakképzési és pályázati pénzeszközök kerültek az iskolához. A tanévben kiemelkedő az ötödik évfolyam bevezetése és első képesítő vizsgája. Megszűnt a felnőttoktatás.

Az iskola nevéből kikerült a Dimitrov név.

1990-1991.

Harmadszor lett aranyérmes a Dimitrov SZKI kosárlabdacsapata.

1991-1992.

Az iskola felvette Széchenyi István nevét, az új neve: Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola. Az egy hétig tartó Széchenyi Napok rendezvénysorozat végén emléktáblát avattak az aulában.

Sós Imre ötödéves tanuló az országos épületgépészeti tanulmányi versenyen 3. helyezést ért el (Felkészítő tanárai Tánczos László és Nagy László voltak.)

Ez volt a régi vezetőség utolsó tanéve. Az új igazgató Csapó József fizikatanár lett.

1992-1993.

Az új összetételű vezetőség első tanévében adták át az udvari épületet, az intézmény új mikrobusszal gyarapodott, a szakmai oktatáshoz szükséges új gépek, műszerek vásárlására került sor. A nyár folyamán korszerűsítették az iskola fűtési rendszerét, befejeződött a tornaterem tetőszigetelése, megkezdődött a belső udvar átalakítása Tálas Géza szakoktató tervei alapján. Az év végére átadták a gépkocsitárolót.

Az iskola a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően gimnáziumi osztályt indított, az engedélyt a felmenő négy évre kapta meg.

1993-1994.

Új típusú osztályok indultak: Kolping-osztály (I.D), világbanki programot követő osztályok (I.A és I.B).

Nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztek meg az intézmény fennállásának 25. évfordulójáról.

1994-1995.

Világbanki osztály indult a villamos szakmacsoporton belül elektronikai és elektrotechnikai képzéssel.

1995-1996.

Tantestületi határozatra a megszűnt konyha és ebédlő helyén – saját beruházásban – irodákat és tanárit alakítottak ki. A felszabadult helyiségeket tantermekké alakították át.

Beindult az intézményben a szakmunkásképzés az Ady utcai szakmunkásképző iskola megszűnésével.

1996-1997.

Az iskola diákjai által épített új udvari épület elkészült, a műszaki napok keretében került sor az átadásra. Az igazgatóválasztást újra Csapó József nyerte.

Elindult a képzés az új műszaki informatika szakon.

1997-1998.

Beindították a mestervizsgáztatást. A négy osztály helyett csupán három indítására kapott engedélyt az iskola, ezért épületgépész és villamos szakirányon fél – fél osztályt iskoláztak be.

Az intézményben rendezték meg az Építész Országos Szakmai Tanulmányi Verseny kétnapos döntőjét, az iskola tanulója is bekerült a döntőbe.

1998-1999.

A háromnapos műszaki napok már több ezer látogatót vonzott, a régió építőipari, épületgépészeti, elektronikai, informatikai cégeinek rangos szemléje lett, színvonalas előadásaira nemcsak a diákok voltak kíváncsiak.

Építőipari és ipari cégek szponzorációjával megvalósult a 12 férőhelyes, szimulációs mérőműszerekkel ellátott mérőlabor kialakítása.

Ebben az évben alapították és a tanév végén át is adták a Lánchidat ábrázoló Széchenyi Emlékplakettet, melyet minden évben egy diák és egy pedagógus kaphat meg.

1999-2000.

Pályázati pénzek felhasználásával megépült az építész mérőlabor, ahol építőanyagok műszeres vizsgálatát végezték a tanulók.

Az intézmény az országos középiskolák rangsorában a 40. helyet foglalta el – a képzés színvonala kiváló minősítésű volt.

2000-2001.

A műszaki napok keretében került sor az intézmény névadója, Széchenyi István szobrának felavatására.

2001-2002.

A régi iskolavezetés utolsó tanéve. Nyelvi labort és szertárakat alakítottak ki az első emeleten.

Az iskola adott otthon az építőipari szakma zalai képviselői tanácskozásának. Az ágazatban bekövetkezett robbanás negatív hatására hiányszakmák alakultak ki, pozitív következménye volt viszont, hogy a végzősök szinte azonnal el tudtak helyezkedni.

Az igazgatóválasztáson dr. Kiefer László kapott bizalmat.

2002-2003.

Az iskola korábbi igazgatója, Csapó József címzetes igazgatói titulust kapott a fenntartó elismeréseként.

A fenntartó városi önkormányzat a demográfiai adatokra és a költségvetési mutatókra hivatkozva a Deák Ferenc Szakközépiskola és a Széchenyi István Szakközépiskola integrációja mellett döntött. A közös intézmény igazgatója Horváth Béla, a Széchenyi Tagintézmény vezetője dr. Kiefer László lett.

2003-2004.

Decemberben felavatták az iskola új konferenciatermét.

Az országos épületgépész tanulmányi verseny siófoki döntőjében taroltak a széchenyis diákok, Balogh László első, Wágenhoffer László második, Polgár Krisztián 4. helyezést ért el, Salamon Péter 11. lett – felkészítő tanáruk Péter Imre volt. Az SZKTV-n a gázszerelők első, ötödik, tizenkettedik helyet szereztek.

Az összevont intézmények igazgatóválasztását Rozmán Sándor, a Deák Ferenc Tagintézmény vezetője nyerte.

2004-2005.

Rozmán Sándor igazgató Mázsa Orsolyát bízta meg a Széchenyi Tagintézmény vezetésével. Helyettesei: Havasi Béla (általános) és Böröcz Csaba (műszaki) voltak.

2005-2006.

Bevezették az új, kétszintű érettségi vizsgát.

2006-2007.

Bevezették a hároméves szakiskolai képzést.

2007-2008.

A magasépítő szakmai tanárnak, Tóth Lászlónak köszönhetően iskolánk kapcsolatot alakított ki a Baróti Szabó Dávid Iskolaközponttal.

2008-2009.

Az igazgatóválasztáson Rozmán Sándor újabb öt évre kapott bizalmat az összevont intézmények vezetőjeként.

A Szakma Kiváló Tanulója Verseny döntőjében Krausz Richárd épületburkoló 1. helyezést ért el, Zsálek Zsombor 4. lett (felkészítő tanáraik: Gergely Tibor és Deák Ferenc).

2010-2011.

A tagintézmény új vezetője Szabó Károly lett.

A IV. Szakma Sztár Versenyen a burkolók között Béres Krisztián Attila első helyezést; a vízvezeték- és vízkészülék-szerelők között Perger Ádám első, Kámán Roland második, Rózsahegyi Tamás harmadik, Törteli Norbert László negyedik helyezést ért el.

2011-2012.

2012. január 1-jétől az iskolák állami fenntartásba kerültek, megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, létrejöttek a tankerületek.

A XIII. Nemzetközi Építész Diákkonferencián Bödör Dóra és Sabján Evelyn különdíjat kapott (felkészítő tanáruk Vöröss Judit).

Az SZKTV-n Horváth Patrik vízvezeték- és készülékszerelő 2. helyezést ért el (felkészítő tanárai: Gyarmati Attila, Radácsi Róbert és Szabó Csaba). Az épületgépész technikusok között Vass Tamás első, Velladics Balázs második, Csiszár Péter negyedik, Balázs Dániel hatodik helyezett lett (Gyarmati Attila és Péter Imre készítette fel őket).

2012-2013.

A Széchenyi Tagiskola adott otthont a XIX. Nemzetközi Építész Diákkonferenciának, melynek látványos megnyitója és záróünnepsége nemcsak az intézmény, hanem az egész város emlékezetes eseménye volt.

2013-2014.

Péter Imre épületgépész tanár lett az intézmény műszaki igazgatóhelyettese.

A XV. Nemzetközi Építész Diákkonferencián a Porta Speciosa Egyesület által kiírt műemléki felmérési pályázaton Anastasio Christopher Vincenzo és Hozás Zoltán 1. helyezést ért el. Vöröss Judit szaktanár vezetésével a Jézus Szíve templom kőoltárát mérték fel és dokumentálták. A tablópályázat különdíját kapták a Szigligeti várról készült alkotásukkal Korponai Cristopher és Ferincz Mátyás (felkészítő tanáruk Péter Diána volt).

2014-2015.

Június elsejétől Szabó Károly tagintézmény-vezetőt a megalakuló Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatójává nevezték ki. A Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola újra önálló intézmény lett, a ZSzC tagintézményeként.

2015-2016.

Egy évre Braun Tünde kapott igazgatói megbízást. Varga István lett az általános, Péter Imre maradt a műszaki igazgatóhelyettes.

2016-2017.

Az intézmény igazgatója Némethyné Lövey Zsuzsanna lett. Az általános helyettesnek Varga Istvánt kérte fel, a műszaki igazgatóhelyettes Péter Imre maradt.

Szeptemberben először szervezte meg az iskola hagyományteremtő szándékkal a Széchenyi-túrát, kapcsolódva a névadó születésnapjához és az országos diáksport naphoz.

Az iskola és a város vendége volt egy-egy előadás erejéig dr. Monok István az MTA doktora, az Országos Széchényi Könyvtár korábbi és az MTA Könyvtár jelenlegi főigazgatója – az intézmény egykori építész diákja.

A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége országos szakiskolai pályázatán („Miért szeretem a szakmám?”) a 11.K osztály tanulói (Nagy Adrián, Jónás Gergő, Bencze Balázs és Bóbics Balázs) Jacsó Krisztián szaktanár irányításával 1. helyezést értek el rap-videójukkal.

A 14. Országos rézversenyen Szabó József épületgépész technikus 1. helyezést ért el (felkészítő tanárai Jacsó Krisztián és Gángó Péter voltak). Az iskola a szakközépiskolák versenyében szintén az 1. helyen végzett.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen a műszaki informatikusok között Kerék Kristóf első, Marton Imre János harmadik, Murányi Norbert ötödik helyen végzett; az épületgépész technikusoknál Horváth Dávid második, Varga László harmadik lett. Az SZKTV-n Burka Richárd Gergő villanyszerelő második helyet, Bencze Balázs központifűtés- és gázhálózatrendszer - szerelő negyedik helyet szerzett.

2017-2018.

Az iskola nyertes Határtalanul pályázata segítségével az iskola diákjai Erdélyt látogathatták meg, tovább mélyítve kapcsolatainkat a baróti testvériskolával. Az intézmény tavasszal látta vendégül az erdélyi diákokat.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen Szabó József Patrik épületgépész technikus második helyezett lett (felkészítő tanárai Jacsó Krisztián, Gyarmati Attila, Péter Imre és Zámbor István voltak). Az Szakma Kiváló Tanulója Versenyen Szanyi László Tamás központifűtés- és gázhálózatrendszer – szerelő első helyen végzett. Supák Dominik Patrik 11.A osztályos tanuló a Zalai Hírlap Sajtó és Tanulás programjának keretében az újságcikkeiért aranytollat kapott. Hédl Ádám Zoltán kőművestanuló a SkillsHungary versenyt megnyerve hazánkat képviselhette a Worldskills versenyen AbuDhabiban (felkészítő tanárai Péter Diána és Deák Ferenc).

2018-2019.

A Határtalanul pályázaton a diákok Szlovákiába, Kassára látogathattak, majd vendégül látták a kassai testvériskola küldöttségét. Az intézmény partnerségi megállapodást kötött az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-vel, hogy a tesztpálya szellemi inspirációját tanulóink is kamatoztathassák.

Az EuroSkills kőműves csapat tagjaként Hédl Ádám Zoltán 7. helyet, munkájának minőségéért kiválóság érmet szerzett. Németh Martin festő, mázoló, tapétázó az SZKTV-n 6. helyezést ért el. Az Ágazati Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak versenyén az épületgépész Filó Dániel 1. helyen végzett (felkészítői: Jacsó Krisztián, Péter Imre). Markó Ákos kőműves képviselte Magyarországot a WorldSkills oroszországi, kazanyi versenyén (felkészítő tanárai: Péter Diána és Deák Ferenc).

2019-2021.

Ezt a két tanévet sajnos a pandémia árnyékában éltük át, online oktatással és elmaradt vagy elhalasztott versenyekkel. Offner Márton megnyerte a SkillsHungary nemzeti döntőjét, ezzel jogot szerzett a 2022. évi WordSkills versenyen való indulásra.

2021-2022.

Az Ágazati Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak versenyén épületgépész tanulóink kiemelkedő sikereket értek el: országos első (Szakál Noel Benő), harmadik (Fehér Bence), negyedik (Horváth Marcell) és tizedik (Mezriczki Márton) helyezést értek el (felkészítő: Péter Imre). Emellett Vörös Balázs nyerte az EuroSkills nemzeti válogatóját (szintén épületgépész), így ő képviselheti Magyarországot az EuroSkills 2023-as, Petersburgban rendezendő döntőjén.

2022-2023 – azaz a jelen:

Az előző tanévből elhalasztott épületgépész WordSkills világversenyen Offner Márton ezüstérmet szerzett.

Nagy örömünkre megtörtént az iskola épületének külső hőszigetelése, valamint gépészeti felújítása.