A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából iskolánkban rendhagyó történelemórákra került sor. Az előadásokat Arató György, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történésze tartotta, aki megrendítő és elgondolkodtató történeteken keresztül hozta közelebb diákjainkhoz a kommunista diktatúra időszakát.

Az első órán Gérecz Attila öttusázó és 1956-os szabadságharcos sorsát ismerhettük meg. A fiatal sportolót 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták. 1954-ben – a Duna áradását kihasználva – megszökött a váci börtönből: az áradó folyón átúszva próbált menekülni, ám végül elfogták, és 1956-ig ismét börtönbe került. A forradalom kitörésekor kiszabadult, csatlakozott a felkelőkhöz, és november 7-én, a szovjet tankok elleni harcokban hősi halált halt. Története megrázó példája a diktatúra kegyetlenségének és a szabadság iránti rendíthetetlen elköteleződésnek.

Az előadó szólt Pákh Tibor ügyvédről is, akit 1960-ban azért tartóztattak le, mert a forradalom utáni megtorlásokról tájékoztatta a külvilágot. Bár az 1963-as amnesztia sok politikai fogoly számára szabadulást hozott, ő egészen 1971-ig börtönben maradt. Szabadulását megelőzően embertelen bánásmódot kellett elszenvednie: több mint 150 elektrosokk-kezelésen, valamint inzulin- és hibernál-injekciós „kúrán” esett át. A kegyetlen megpróbáltatások ellenére szellemileg épen élte túl a megpróbáltatásokat; 2022-ben hunyt el.

A második előadáson a történész egy, a trianoni békediktátum következtében Magyarországra került erdélyi férfi, valamint fiának és unokájának sorsán keresztül mutatta be a 20. századi magyar történelem sorsfordító pillanatait. A személyes életutakon át kirajzolódott, miként hatották át a mindennapokat a történelem viharai, és milyen mély nyomot hagytak a kommunizmus rémtettei több generáció életében.

A rendhagyó történelemórák nemcsak történelmi ismeretekkel gazdagították a tanulókat, hanem lehetőséget adtak az emlékezésre és a múlt tanulságainak közös átgondolására is.